GM vs.Hibrid vs. nyílt beporzású fajták?
GM élelmiszerek, hibridek és nyílt beporzású fajták - mi a különbség? Van-e különbség?
Kicsit kényes téma a vetőmagfajtákról beszélni, mivel az embereknek gyakran nagyon határozott a véleménye erről a nagyon összetett témáról, és az ördög nagyon is a részletekben rejlik. Van-e helye a géntechnológiával módosított élelmiszereknek a biotermesztésben?
A hibridek és a nyílt beporzású fajták közötti kérdés sokkal árnyaltabb. Itt nincs elég hely és idő a részletekbe bocsátkozni, de röviden összefoglalva a nyílt beporzású fajták a hagyományos és "örökölt" fajták, amelyek az idők során kipróbált szelektív nemesítési technikákra támaszkodnak. A nyílt beporzású fajták nemesítésének nagy előnye, hogy segít fenntartani a növények genetikai sokféleségét, és nagy az esélye annak, hogy minél változatosabb egy adott zöldség vagy gyümölcs genetikailag, annál táplálóbb is lesz (ez inkább ökölszabály, mint kőbe vésett tény). A hibridek használata összetett kérdés, mivel a hibridek kiválasztására különböző technológiákat használnak - némelyik közelebb áll a hagyományos, szelektív nemesítési technikákhoz, mások viszont meglehetősen high-tech módon készülnek, és ezzel a növény természetes biológiájába is beavatkoznak. Számomra a legnagyobb kérdés, ami a hibrideket illetően, hogy tudomásom szerint nagyon kevés kutatási eredmény van a hibrid élelmiszerek tápanyagtartalmáról. A józan paraszti eszem szerint a genetikai szelekcióban mindig nyerünk egy kicsit és veszítünk egy kicsit. Ha a termésegyenletességre és a maximális terméshozamra szelektálunk, akkor valószínűleg valahol veszítünk a minőségből (pl. polifenolok-, vitamin-, szárazanyag-tartalom). Semmit sem kapunk ingyen, és jó, ha fenntartással kezeljük, megkérdőjelezzük az ezzel ellentétes kijelentéseket.
(Hayes Matthew teljes felelősséget vállal az alábbi véleményezésért)